Az van, hogy voltunk állatkertben Veszprémben múlt szombaton. Nagyon szép időbe cseppentünk bele és érződött, hogy eléggé holt a szezon, mert se tömeg nem volt, se állatkert szag. Igen izgalmas élmény volt. Azt hiszem, olyan ez, mint a szánkózás. Teljesen átlényegült az állatnézegetés a gyerekkori témához képest. Most leírom a legnagyobb flesseket, aztán - ha sikerül megtanulnom kezelni az iPhotot + rájövök, miképpen kell képet feltölteni ide akkor - a fotókat is bepattintom.

Felülír mindent az élet. Soha olyan beteg elme  nincs (na, talán csak a Fűrész széria kreatív stábja), ami azt tudja produkálni forgatókönyvben, amit a magyar-török vegyespáros és közös termékük az életben. Az elmebeteg janicsár és a végtelenül egyszerű magyar leányka, akik évekig küzdenek Mehmed Karcsika felügyeletéért, míg végül az anyáról kiderül, hogy drogcsempész és minden visszakerül a megszokott mederbe: gyerek az apánál, anyu a sitten, mindenki boldog.

Meg nem nevehető informátorainktól hozzájutottunk a “Hagyomány és evolúció” szakácsverseny előselejtezőben kiesett próbálkozóinak receptjeihez, amiből a legjobbakat(értsd jól) egy szűk heti ajánlatba szerkesztve adunk most közre.

Előételek / Levesek:

Tárkonyos Jókai bableves ánizsos tejföllel
Hideg marinált pontyszelet epres borsodóval
Tepertővel kőrített túró rozmaringos cipóval

Főételek:

Két érdekes szó körül forgott az elmúlt néhány napom. Mindkettő valamilyen kiegészítő, ami beépült a tudatunkba régebben vagy mostanában. Bonckés alá velük!

Ha biztos lennék a dolgomban, eme kiváló étket is hungarikumnak titulálnám, de nem ismerem annyira a nemzetközi gasztronómiát, hogy vállaljam a felelősséget. Így csak röviden összeszedem, hogy számomra mitől lesz vadassá a vadas.

Rendszerkonverzió vezetői értekezlet

Bubuc munkája (ezúttal tényleg), és igen, iratkapocs

Olyan még nem volt a felszabadulás óta, hogy három év alatt három(vagyis 2010-ben ugye 2) különböző össznépi szavazás is terheli a testünket, lelkünket, pénztárcánkat, időnket, a tv-ket, óriásplakátokat, egyéb reklámeszközöket. Idén arccal az IGEN-NEM felé, jövőre EU parlament, 2010-ről meg ugye nem is beszélve.

Mi az, ami kötelező tartozéka egy korrekt budapesti aluljárónak? Ezek a kedvenceim, ezek a mindennapos szociográfiák, az élet szaga, a világ arcai kicsiben. Íme a szolíd felsorolás, ami természetesen tovább bővíthető a táguló látókör jegyében.

“B. Richárd: Bocs, hol a szánkópálya?

Lány: Hogy micsinááász?!?

B. Richárd: SZÁNKÓ!!!!!”

(Mátraháza, valamikor a 2000-es évek elején)

Voltunk szánkózni a Normafán, ecsém! Hát ugyanolyan jó, mint pulyakorunkban! (ha esetleg azon szerencsétlen hülyék közé tartoznál, aki nem ismeri a pulya szót, akkor itt egy kis segítség, ez meg milyen jó már! - most pont a Túristvándi vízimalomról is van cikk, ami mellett oly édesdeden szunyókáltunk Recivel).

Szóval ezúttal is vendégségben mosás Bóbnál, ami jól szokott sikerülni, hiszen este megyünk hozzá és amíg megy a mosógép borozás, dumálás, gyakran vendégrésztvevők (Medve, Dzsajokosz) bevonásával. Persze, amikor lejár a gép kurvaanyázás, hogy ki kell teregetni, de ezt az érzést minden rendes ember (9-es) jól ismeri. Én mindig azt mondom, teregessenek a 6-osok

Rendszerkonverzió, go / no-go decision meeting:

Eléggé komoly kolbászrajongó vagyok. Nem értek hozzá, nem ismerem a készítés trükkjeit, csak szeretem a jó kolbászt. Gyerekkoromban rendszeres volt, hogy nagyszülém spórolási ösztöne miatt (még onnan eredt, hogy 2 gyereket nevelt egyedül a második világháború alatt, amíg nagypapa a Donnál védte a szlép magyar hazát) rengeteg főzőkolbász, lecsókolbász volt reggelire. Utána sokáig csak egy volt s sok közül, majd egy jó ideig olcsósága miatt vásároltam.

Elvált szülőként egykori barátnőmnél maradt “gyerekem” szenvedéseit könnyítettem meg ma délután, állatorvos bevonásával. Álljon most itt tisztelgésül pár sor, Tigrincsnek, aki élt 6 esztendőt.

ePIGramma

Káposztalevelet
ehettél eleget.
Szénát, szemetet
csak egér eszeget.

Friss forgácson
rágodtál torzsákon…
… pár visítás,
utolsó simítás,

ahogy véget ért
a békés disznólét.

Biztos nem sok emberrel fordul elő, hogy a közvetlen munkahelyi száma egy darab karakterben tér el egy tvshop ügyfélszolgálati vonalától. Namost én ezen ritka egyedek közé tartozom. A Stúdió Moderna Kft által üzemeltetett szolgáltatás telefonszáma 06-1-452-51-51, az én bentim 06-1-453-51-51. Ez folyamatosan eredményez megfelelő félretárcsázásokat, amik közül a legjobb hármat közzé teszem, remélem mindenannyiótok örömére.

LLev barátunk elektronikus tarsolyából csusszant elő az a szószedet, amit 2004-ben raktunk össze Micivel, az akkori szóhasználatunkból. Ezeknek jelentős része örökölt, fölszedett, szájhagyomány útjén hozzánk került kifejezések, melyek beépültek a mindennapi kommunikációnkba. Ez persze azóta finomodott, cizelálódott, de értékeit ugyanúgy hordozza, aktívan tartva azt a közös kommunikációt, ami által önállóak, függetlenek és egyebek maradhatunk.

Eger mindig hordoz valami izgalmat. Karácsonykor megismerkedtem szépséges nőmmel együtt egy borkóstoló keretében ifjabb Gál Tibor Gál Tibor Pinot Noir Selection 2004 “Titi” elnevezésű, végtelenül elegáns alkotásával, amely olyan könnyed veresbor, amit bármikor fel vagyok képes bontani és elgyönyörködni az illatában, elképedni különleges zamatán. Aztán tegnap este sikerült levenni széles borkinálattal rendelkező közértünk polcáról egy diszkrét cimkéjű butellát, ami óriási jóság.

Miután ma itthon egybesült fasírozott készült, elgondolkodtam, hogy miért van ez a kiváló húsétel olyan méltatlan helyen a magyar gasztronómiában, hogy csak otthoni ételként kerül az asztalokra, illetőleg stefánia fedőnéven menzán valamint főzelékhez feltétként kifőzdékben, nagyon maximum és igazi leajlasodásként vagdaltas zsemle(zsömle, zsemlye, zsömyle, mikor hogy) formájában lecelofánozva kisboltokban, vidéki benzinkutakon, aluljárós büfékben. Fejtsük meg ezt kérem.

Nem bírom tovább húzni-halasztani, muszáj összefoglalnom az ősz fontos eseményeit, mert a feledés jótékony homályába fog merülni, még akkor is, ha fényképek, videók garmadája is tárolódik róla szerteszét.

Nincs TV-nk, ezért megy itthon sokat a rádió a hideg tél alatt, meg az autóban és közszolgálatot hallgatok sokat. MR2-Petőfi. Nagyon durva dolog, ami folyik a csatornán. Nem tudom, hogy merték, de merték. Itt van és kurva jó.