Tegnap -mindamellett, hogy kiválót vacsoráztunk a Trattoria Venezia nevű igen kellemes olasz étteremben- Micivel meg Koxival megreformáltuk a párkapcsolati kommunikációt.

A helyről: konyha egészen jó, steak bátran vállalható (bár Recinek van rossz tapasztalata), az olasz ételek kiválóan vannak elkészítve, felszolgálás négyes fölé. Egy komolyabb kritika a közeljövőben várható. Stay tuned.

Ma a párkapcsolati kommunikáció tökélyre fejlesztéséhez adnék egy kis útmutatót.

Egy kis szösszenet a pokerclubtársaknak írt első levélből (I. Magyar poker bajnokság):

Na Uraim,

Életemben először büszke voltam valamire. Életemben először elhatároztam valamit, (aminek a kivitelezése mondjuk 4 percnél tovább tart) és megcsináltam. Megcsináltuk.
Woody Allen mondja az Annie Hall-ban (mikor a felesége megkérdezi, miért bámulja a focimeccset a tv-ben, miközben lent egyetemi professzorok várják) az intellektuális emberekről, hogy lehetnek brilliáns elmék amellett, hogy fogalmuk nincs miről szól a lét. Viszont a test, a test az nem hazudik.
Ő maga ezalól kivétel, én is az vagyok , de most tettem egy kis kitérőt.

Idén is április utolsó hétvégéjére sikerült kerülnie az első balatoni partynak, ami egy szolíd 4napos hétvégét jelentett, ekként nem nagyon sikerült elaprózni a lazítást. Kerüljön elektronikus papírra az összes lényeges esemény. (Képek később.)

Április 28, Szombat

Tegnap sajnáltos családi események kapcsán sikerült rendkívül rövid látogatást tennem, tennünk a Városmajor utcai Ér- és Szívsebészeti Klinika Intenzív Osztályán. Kórterembe csak és kizárólag köpenyben, cipővédő huzatban, egyszerre egy ember, maximum 10 percre. Keményen az egészségért.

Régi adósságunk az őrségi képek publikálása, tehát íme:

Amit röviden tudni kell a kirándulásról:
- már nagyon régen el akartunk menni és végre sikerült
- nagyon szép vidék, ahol az egyes településrészeket szereknek hívják
- mind a négy napon nagyon jó időnk volt
- kesseltünk
- túráztunk
- bringáztunk
- ettünk tökös-mákos rétest
- a hajdinás vargányaleves nem jó
- a pálinka jó
- Javier nagyon durva hazárd kártyajátékokat tud
- a pityerszeri emeletes kástu egyedülálló

Kinizsi 100-ra való nevetséges felkészülésünk folyamán azért kitartóan cache-elünk. Nem írok post-ot, mert semmi különös nem történik (80 monoton km-t gyalogoltam az elmúlt 3 napban), de azt le kell írnom, hogy találkoztunk életünk leggenyóbb cache-ével.

GPS jel nem volt túl jó, ennek ellenére mintegy 20 másodperc alatt ráakadtam a szokásos kis kőrakásra. Alatta a  következő fogadott: