soundria munkája - ahogy ő lát minket

soundria munkája - ahogy ő lát minket

Most jöttünk vissza az első őszi geocachingünkből, hála Ácinak, aki ideadta a GPS-t, holott ő bokarándulásából vagy miből fakadólag nem bírt résztvenni. Bubuc, Dzsajokosz, Reci, Juci és jómagam voltunk a túrázók.

Mit kíván a magyar nemzet, Barátaim? Konzekvens, hosszútávú pályára akarja állítani országát,
még ha az a pálya olyan lesz mint az ökörhugyozás? VAGY ismét rádöbbenőset játszik és azt mondja,
seggfej vagyok, becsaptak, megvezettek megint… Na, ebből, így most nem látszik semmi, mert elkezdődött
az oskola, mindenki könyvet és füzetet köt vagy a kezét tördeli, hogy a gólyatáborban alkoholmérgezést
kapott buksifejű gyerek túléli-e az első félévet az almamáterban, szóval a falevelek sárgulásán kívűl
nem mutatja semmi, hogy közelg az október 1.

…

M1K1 vendégművész ismét akkorát alakított, hogy leharaptam az asztal sarkát

Nincs mit tenni, Elvtársak, mert eddig mindenki elbukott. Rá kell küldeni a Demszkyre, meg a szabadcsapatára egy igazi böszmét. Egy ilyen dölyfös gecit, mint ez a Pista. Olyan fejjel néz le a független plakátjairól, hogy a gyengébb idegzetüek simán kátyura futnak, vagy útfelújításba, vagy egy lerohadt villamosba. Még akkor is, ha nem harmadik kerületiek.

Vala a nő és vala a férfi. Mindketten fiatalok valának és egyébként nyár leend. Ültek egymás mellett a számítógép előtt, és beszélgettek. Eltelt 2 óra, amikor befejezték és a nő távozott. A férfi nem bírta ki, és megjegyzést tett a nő külcsínyére. A megjegyzés találó volt, mivel a nő maga szép volt, csinos és illatos. Sőt kedves is. Kicsi idő elteltével egy másik férfi az irodában ülök közül főhősünkhüz lépett és annyit mondott. “Hallottam ám, mit mondtál rá. De ő nem olyan.” Főhősünk kicsit nem tudta hirtelen miről van szó, de aztán rájött és csak ennyit mondott: “én sem vagyok olyan”. Történetünk itt véget ért.