Vártam egy kicsit, hogy meglegyen a Fidesz köztársasági elnökjelöltje. Megvan. Hát írok. Írok arról, hogy mi is fog következni az elkövetkező négy évben. Írok arról, amit a kétharmados többség pillanatában tudtam, és csendben mosolyogtam a borostám mögött. Nem azért, mert olyan végtelenül bölcs vagyok, inkább azért, mert már nem bonyolítom túl ezt a politika nevű dolgot.

A sajnos.hu negyedik születesnapján számunkra kedvező eredmény született, ellentétben a négy esztendővel ezelőttivel. Álljunk meg egy pillanatra, és az ünnepi momentum után tekintsünk és induljunk a szebb jövő felé.

Bő egy esztendje volt kormányválság, aminek végkimenetelére tippversenyt írtunk ki. Most választunk, választ(hat) az istenadta nép. A lehetőségek szűkösek, de annak fényében, hogy tudjuk, ismerjük az országos listával rendelkező pártokat és pártszövetségeket, bizony ismét minden adott a tippeléshez.

Bevezetőnek igyekszem adni egy kis körképet a kampányok jellegéről, és saját véleményemet is beleszövöm, hogy legyen mivel ütköztetni a többi saját meglátást.

Mivel mostanság naponta járok arra, muszáj felhívnom erre a figyelmet. A konkrétumokban a Google segít.:)

Terror Háza
1062 Budapest
Andrássy út 60, Hungary
Nemzeti Nyomozó Iroda.
1062 Budapest, VI. Aradi u. 21-23.

Mit is mondhatnék? Helyet választani azért tudni kell.

2009-ben sikerült az IRM-nek megváltoztatni a jogalkotásról szóló törvényt:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98700011.TV

Javaslom az első fejezet első bekezdés B pontjának elolvasását. Csak a teljhatalom biztosítása - papíron - a köztársasági elnöknek… MERT a minisztériumban a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jogosultságából származtatták a köztársasági elnök jogait. Köszönjük.

MÁN. (Az előző visszaszámlálás után minden az elképzeltek szerint alakult.)
Kérek mindenkit, hogy kezdje meg a felkészülést.

Emlékeztető, hogy mennyi idő van még: itt

Földig meghajolván a rohanó és fejlődő világ kihívásai előtt, összeszedtem pár témát a közelmúltból, amik jól bizonyítják, hogy kicsiny népünk és országunk még nincs felkészülve bizonyos változások és piaci faktoriálisok kezelésére:

1. Nem érdemeljük meg a piaci alapon működő egészségügyet: http://www.origo.hu/itthon/20090710-felszamoljak-a-korhazakat-mukodteto-hospinvest-zrtt.html
2. Nem érdemlünk meg két nagy sportlétesítményt a fővárosban: http://www.nemzetisport.hu/magyarvalogatott/a-foci-gyozott-megsem-a-puskas-stadionban-lesz-a-madonna-koncert-248891.html

Szinte szánalmas a szóvicc az SZDSZ új elnökével kapcsolatosan, de már az is abszurd, hogy a semmiből felbukkanó, bérmunkásnak látszó zenetörténész-közgazdász parlamenti pártot vezethet.

Ekként az ember nevéről ne is beszéljünk. Legyünk tapintatosak, ahogyan akkor, amikor nagyszüleink vagy vendégeink fingását egy szemrebbenés nélkül konstatájuk a világ legtermészetesebb dolgaként, például egy keresztelői, ünnepi ebéd alkalmával.

Hát ismét eljött egy választás. Oly rég voltunk az urnáknál. És ennek is körül-belül annyi értelme van, mint a legutóbbi, népszavazósdinak.

- Mondja, Cár Cárevics, miképpen viszonyul Kegyelmed a sztyeppei bojárokhoz miután ilyen rútul kib@sztak Kegyelmeddel? - kérdezhetnénk Ferencünket, ha tényleg ő lenne, ami Putyinunk.
De jelenleg úgy néz ki, egyelőre el kell vonulnia csapataival az igazi, vérbeli, magukat a nyári aratómunkás vagy a géplakatos szintjéről fölküzdő megyei vezetők elől Gyurcsány elvtársnak. Nincs összhang, nincs egyetértés, hiszen a szocialisták egy pillanatig sem bírnak sem az ország, sem senki másnak a sorsával törődni, amíg az ő sorsuk nem biztos. És most nagyon nem az.

Ha a jó Ferenc olvasná (már pedig miért ne olvasná?) a blogunkot, mindenképpen dícséretnek venné a címet. Vannak jó dolgok és vannak még jobbak. Ilyen a képviseleti demokrácia. 4 esztendőn át figyelhetjük, ahogy zajlanak az események, és az elmúlt közel 7 esztendőben elindultunk az angol, meg az olasz irányba, melynek mentén a hatalmon lévő politikai vezetők és politikai erők akkor szánják el magukat váltásra vagy választásra, amikor nekik jó, nem pedig amikor letelik a megbizatásuk, mandátumuk.

Ha volt valaha az MSZP mellett egy párt, amelyik igyekezett az alapítástól kezdődően koncepciózusan egy elv, egy szervező ideológia mentén igyekezett haladni valamerrre. Azért 2006-ban már voltak jelek, amikre építve beindultak az összeesküvés-elméletek. Hát most a nagybajuszú falovat bevontatták a városba.

Nemzeti ünnepünk jó apropót ad arra, hogy röviden áttekintsük, idén ki ragadja meg, vagy kire aggatják rá a Megváltó szerepét terhelt országunk még terheltebb politikai elitjében. Az idei Európai Parlementi választások adják az apropót, és egyben a bemelegítési lehetőséget arra, hogy mindenki kellően rágyúrjon a 2010-es parlamenti voksolásra, legalábbis aki akar.

Azt hiszem, Pécs alapvetően egy jó hely lehet. Csak olyan elvarázsolt kastély. Orvosok vannak, jogászok, messzeföldön híres egyetem, világklasszis kosárcsapat, Kispál és a borz Lovasi Andrással és Enoteca Corso(szül Susogó) étterem, ami megint egy fenomén valami. Aztán van a kiváló városvezetés, meg a többség, aki a pártjukon, mögöttük áll. Drágajó Toller elvtárs vezetésével előkészítették ezt az Európa Kulturális Fővárosa 2010 témát, Demszky sem hitte, hogy van ilyen, amikor megtörtént, hogy nem ő kapta meg. Geniális tervek, új épületek, kultura, Villányból a bor, meg ami szemnek und szájnak ingere… Mindez ótópályával elérhető máódon. Erre még az uneszkó is csak annyit bírt mondani, hogy ezigenbasszátokmeg!

Létrelevencia szempontjából a magyarnak levés az elmúlt egy évtizedben új dimenziót nyerés. Néha már magamat szarul érezés, hogy nem képesnek levés az igaz magyarság kritériumainak megfelelés. Most szombaton nagy szimáptiatüntetés levés Kossuth téren, Magyar Gárdát óvás-védés, szép magyar leventék(köpcös biztonsági őrként egykoron nyilas nagypapát kísérés, ftc béközépnek téli szünetben programot feltalálás) feketébe öltözés, árpád-sávos sálat viselés, ihletettnek és büszkének levés. Végiggondolás szép magyar leventék hétköznapjaikat miképpen megélés.

Ildikónak sem volt világos soha, hogyan keveredett erre az útra. A kálvinista Róma utcáit koptatta gyermek- és leánykorában. Édesapja színházi rendező, édesanyja tanárnő… Ebből az értelmiségi, politikától - deklaráltan - mentes családból került a fővárosba, az ELTE-re, magyar-töri szakos bölcsésznek… Utána hozzátette a filozófiai kiegészítőt, a népi írók érdekelték… Aztán már a népi írók nem annyira, mint inkább a nép. Gimnáziumban (Móra Ferenc…) aztán Keszthelyen tanít filozófiát (marxizmus-leninizmus?), aztán a KISZ KB keretein belül gyomlálja a kultúrát, annak Kultúrális Osztályán.

Tisztelettel jelentem, nem haltam meg, csak majdnem. De most itt az alkalom, hogy örömemet fejezzem ki a világ dolgainak alakulása felől. Az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke a legfostaligább körülmények között bizonyíthatja rátermettségét, miután holnap leigázza John McCain-t.

Kezdhetném azzal, hogy még mindig hiszek a magyar jobboldal feltámadásában, a bipoláris parlamenti patkón nyugvó magyar képviseleti demokráciában. De kezdhetném azzal is, hogy idézek a legjobb hazai bloggerek egyikétől, aki modoros stílusú, pökhendien nagyképű és tudalékos, valamint cinikus is, miszerint “jött Kóka, aki nem megélhetési politikus, viszont nem is politikus, csak egy matrica a gyurcsányi kampánykormány újságosbódéjának ajtaján. Ő most még nagyon új, nagyon túlreprezentált, meg nagyon viszket, viszont ő is csak a pisis lufi feldobálásában bír nagy lenni. Viszont be fogja szopni nagyon, ha nem mutat fel valami érdemlegeset a vagdalkozáson kívül, mert azért maradt néhány odafigyelős, okos öregfiú a SZDSZ-ben a kerekasztal körül és nekik kevés a jól becsomagolt kiszáradt kecskeszar.”

Hát, ha külföldi politikában volt idén valami, ami meghatározó és meghatározó élmény is egyben, az az USA-ban a demokrata párti elnökjelöltség. Valamiért az elejétől úgy éreztem, úgy éreztem, hogy Mrs. Clinton nem fog befutni, bármennyire is neki voltak a jobb odds-ai. Clinton asszonyság valahogy nem volt kerek, nem is illet az Egyesült Államok jelenlegi helyzetébe, helyzetéhez. És íme, itt van a nagy hátraarc. Barak Obama, a junior, tapasztalatlan, fiatal fekete szenátor, politológus-jogász élt minden lehetőségével és kiválóan megkoreografált stratégia mentén behúzta az elnökjelöltséget. Az ellenfele egy olyan nyugdíjas lesz, aki a hatvanas években még simán rasszista volt, így meglátásom szerint egy nagyon komoly, izgalmas és az USA-t a mostani kondícióiból biztosan kimozdító választási kampányősz elé nézünk. Addig is várnék egy-két tippet, becslést, jóslatot, vajh berántja-é a fekete fiú az elnöki széket vagy még korai ez, akárcsak egy magyarajkú polgármester Kolozsváron…

Én azt hiszem, most először nem csodálom az erdélyi magyarokat, azon belül is persze csak a politikusokat. Akik mondják és kimondják, hogy Románia még nem képes túllépni az etnikai szavazáson, az etnikai választáson. Emiatt a két magyar szervezet egymást gyengítve ért el semmire se jó eredményeket a helyhatósági választások első fordulójában tegnap, szerte Erdélyben.