Sajnos.hu – Talán a legjobb vegyesblog az országban

2011-ben indult útjára a hazai, minőségre törekvő éttermek egy kicsiny, de annál elhivatottabb csoportjának közös kezdeményezése a Stílusos Vidéki Éttermiség nevű – ma már mondhatjuk – mozgalom, aminek keretében időszakosan (félévente-évente), mindig másik étteremhez látogatva ízelítőt adnak tudásukból, kínálatukból. Amióta először hallottam erről a lehetőségről, azóta terveztem, hogy megnézzük, de pont most sikerült, amikor -Szigetmonostor és Perbál után – Villányban zajlott le az esemény, ahol Gere Attila Mandula Étterme és annak vezetője, Pauli Zoltán volt a házigazda. Mindez május 4-én, szombaton történt.

 Teljes post

A Sajnos Programiroda egy nem mindennapi típusú és színvonalú színházi előadásra invitálja hűséges érdeklődőit. Improvizáció a legmagasabb fokon, minden versenyhelyzettel tetézve. Kellően távoli időpont, ráadásul vasárnap, így nem szeli ketté a hétvégét, sőt mi több zseniálisan le is zárja.

A programról és a társulatról a weboldalukon található bővebb információ a minél alaposabb döntéshez.

Jegyfoglalást intézzük, jelentkezés kommentben, emailben, facebookon, telefonon, egyebek. Határidő: 2013.04.18.

Bár a Facebook oldalra kitettem még márciusban, de a héten kaptam egy visszajelzést, hogy nem mindenki látogatja naponta, rendszeresen az üzenőfalat, így a társaság véglegesítése, lezárása előtt még itt is megjelenítem, hátha további csatlakozók akadnak.

Aki nem ismeri a programot magát, tud tájékozódni róla a rendezvény weboldalán és a facebook oldalán is.

Ez a kajálós program a szintén hagyományos Villányi Borzsongás keretében valósul meg idén.

Az éttermiség helyszíne Villány, nyitvatartása: 12:00-21:00 május 4-én szombaton

Program:

A tervezet menet:  Teljes post

• május 4-én 9:30-10:00 magasságában indulás kisbusszal Villányba
• érkezés 13:00 körül

Nagyon nagy örömmel teszem közkinccsé az életem, és egyben Szilvivel (valamint Fülöp úrfival) közös életünk talán legfontosabb hivatalos dokumentumának egy darabját, amit a közelmúltban kaptunk kézhez.

Igazából már a baráti társaságból páran tudta(to)k erről a szándékunkról, mivel elszóltam magam mielőtt biztossá vált volna, most viszont tényleg nincs mit tenni ellene, hiszen sokat tettünk érte.

Maga a számdék már jó régen (6-7 éve) megfogalmazódott bennünk, mert a kapcsolatunk elejétől nagy családot tervetünk, sok gyerekkel. Akkor persze még nem tudtuk, hogy néha egy is sok. Ugyanakkor a szándék és a vágy nem tört meg, így mostantól bármikor csöröghet a telefon és jelezhetik, hogy az általunk megjelölt feltételeknek megfelelő baba került az örökbefogadható gyerkőcök közé. A fent is látható, olvasható alapvető adatokon túl fontos tény, hogy roma babát szeretnénk örökbefogadni.  Teljes post

Tavaly július végén, nagyjából egy esztendő elteltével visszatértünk Etyekre, a Rókusfalvyba, hogy leellenőrizzük, mennyit fejlődött az eltelt 12 hónap során, 2011 augusztus elejei vizitünk óta. A kikapcsolódást és a kínálatra, ízekre, illatokra koncentrációt megkönnyítette, hogy Fülöp nevű gyermekünk nem tartott velünk. A körülmények is a kezünkre (ínyünkre) játszottak, mert nem volt perzselő hőség, nem kellett sietnünk és a konyhán legidősebb öcsém Rodolfóskodott a serpenyőkkel.

Annak, amikor bennfentessé, még szívesebben látott vendéggé változol, előnye, hogy olyan ételhez, esetleg ingyen fogásokhoz is hozzá lehet jutni, ugyanakkor hátránya, hogy elvész a választás szabadsága, mert a szakács és a pincér is kacsingatva, köhécselve, mosolyogva jelzi: inkább AZT kellene választani és nem EZT.  Teljes post

Azt gondolom, hogy az éttermi étkezés – még ha gyakorta követjük is el – mindig egy kicsit, ünnep, aminek a margójára érdemes rögzíteni, mennyire felelt meg a várakozásainknak. Ezzel jól meg is ideologizáltam, miért csak most teszem közé a tavalyi vendéglős kalandozásainkat.
Tavaly május végén ismét tettünk egy kirándulást a Csatárka utcai japán szigetre, a kiváló Fuji étterembe, egy hasonló menüs megoldással, ahogy 2011 őszén.

Sajnálatos módon, komoly adatvesztés miatt (Fülöp gyermekem simán törölte a telefonomon tárolt fotókat, rávilágítva arra, hogy nem csak műszaki hiba okán lehet szükség a vállalati közegben bevett biztonsági mentésekre, illetve memóriaürítésre) verbálisan kell pótolnom a Fuji kerthelyiségében készített fényképeket. Remélem, sikeres lesz a vizualizáció és az ezzel járó virtuális élvezetek.  Teljes post

Kommentár nélkül

Miután Fülöp fiam különös fogékonységot mutat a nagy és vastag könyvek iránt, levette a polcról Bíró Gáspár professzor úr “Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tnaulmányozásába” című tudományos művének 2003-as kiadását. Kiváló anyag, szívesen kölcsönadom, ha valakit érdekel. Asszem pont hatodszora sikerült átmennem a szigorlati vizsgán belőle.

A lényeg persze nem ez. Hanem az, hogy a hátsó borítóra feljegyeztem két verset, amik közül az egyiket közzétételre alkalmasnak gondolok még most is. Ezzel mélyítem tovább virtuális lábnyomomat addig, amíg van áram a Földön.

Lélekmorzsa

A semmiből kapott ihlet izgat,

mozgat és visz magával suttogó zajban.  Teljes post

Ez egy olyan poszt, amiben leírok minden berry-re végződő angol gyümölcsnevet, amit csak találtam a neten, mert ez szerintem jó.

ABC a sorrend:  Teljes post

Sok régóta tervezés alatt lévő anyag közül választottam ezt a nyelvi témát 2013 első bejegyzéseként. Hiszen a magyar nyelv nyilván folyamatosan változik. Mindig felszed valamit, most talán a legaktívabb az angol vonal, hiszen az angol nyelv a globális nyelv, amin keresztül új igék, új kifejezések kerülnek magyarításra is. Csak egy pár ilyen szó az én mindennapjaimból: invesztigáció, implementáció, interfész, rilíz. De akár a kiguglizni szó is ide tartozik, ami az angolban ugye már hivatalos ige ‘to google’-ként. (Ugyanezen az úton halad a skybe és a viber alkalmazások használatát leképező ‘viber you’ és ‘you can skype me’ típusú szerkezetek által.)  Teljes post